Erdővédelmi és gerinces állattani gyűjtemény



Az állattani előadásokhoz szükséges gyűjtemény berendezését Feistmantel Rudolf kezdeményezte 1842-ben. Ekkor azonban csak Ripka János bélabányai erdőőr néhány kitömött madarának megvásárlására kapott lehetőséget az udvari kamarától.

 

1868-ban Wagner Károly kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium biztosította az akadémia számára Brusek Henrik, meleghegyi erdőmester 160 darabból álló madárgyűjteményének megvásárlását, majd 1869-ben a Büchner-féle gombagyűjtemény került az akadémia birtokába.

 

Több nagyobb gyűjtemény vásárlásáról nincs tudomásunk. A bővítés azonban folyamatos volt. Vadas Jenő 1896-ban már tekintélyes gyűjteményről ad leltárt:


Erdővédelmi gyűjtemény

  • Növénykórtani gyűjtemény 14 szekrényben
  • Erdőkáros rovarok gyűjteménye, 9 skatulya
  • Hernyóvédekezési eszközök, 15 drb
  • „Excelsior” szénkéneg-fecskendő, 1 drb
  • „Eclair” permetező, 1 drb
  • Erdőkáros rovarok, és azok rágásainak gyűjteménye 4 skatulyában (Rejtő féle)


Állattani gyűjtemény

  • Gerinczes állatok csontváza 12 drb
  • Puhánygyűjtemény 200 faj
  • Tüskebőrüek gyűjteménye 10 faj
  • Polypgyűjtemény 15 faj
  • Szivacsfélék gyűjteménye 5 faj
  • Madártojás-gyűjtemény 150 faj
  • Kitömött emlős 61 drb
  • Teju gyík 1 drb
  • Madárbőr gyűjtemény 148 drb
  • Fészekgyűjtemény tojással 64 faj 310 drb tojással
  • A csirkeembryo fejlődése (viaszból) 13 drb
  • Madárgyűjtemény 262 drb
  • Lepkegyűjtemény (Selmeczvidéki)
  • Rovargyűjtemény 4 drb
  • A selyemhernyó és átalakulása skatulyában
  • A halembryo fejlődése (viaszból)
  • Fali táblák az állattani előadásokhoz 107 drb
  • Ornithológiai és entomológiai eszközök 14 drb




Korabeli kép a gyűjteményről Selmecbányán


A Főiskola 1919-ben Selmecbányáról Sopronba menekülése során nagy gonddal mentette át felszereléseit. Kelle Arthur irányításával átköltöztetett gyűjtemények a háború utáni Magyarország egyik legértékesebb és legépebben megmaradt állattani, rovartani, erdővédelmi gyűjteményei voltak, melyekről Kelle a következőképpen nyilatkozott: „A Főiskola állattani gyűjteménye hazánk legnagyobb állattani gyűjteményei közé volt sorolható, amennyiben benne egy-két ritkább faj kivételével az összes hazai apró emlősök és madarak, továbbá igen sok hüllő, kétéltű és hal, valamint díszes és tanulságos rovargyűjteményekben az erdei hasznos és káros rovarok rendkívül sok faja volt bepréselve.”

 

A gyűjtemények bővítésére Kelle Arthur és utódai nagy gondot fordítottak. A gyűjtemények karbantartását, új egyedek preparálását a lehetőségeinkhez mérten ma is végezzük.


A gerinces állattani gyűjtemény összetétele napjainkban:

  • Madarak: 63 fajból 931 példány,
  • Emlősök: 21 faj 104 példánya,
  • Halak:16 faj 59 példány,
  • Kétéltűek: 2 faj 2 példány,
  • Hüllők: 4 faj 9 példánya.
  • Különböző állatok csontváza, egyes jellemző csontjai: 93 db.
  • Kagylók 2 db,
  • Madártojás: 90 faj 1214 db,
  • Hüllőtojás: 2 faj 13 db.


A folyamatos bővítéseknek köszönhetően az egykori gyűjteményből önálló gyűjteménnyé nőtte ki magát a növénykórtani és a rovartani gyűjtemény.

 

A gerinces preparátumok campusunk E épületében kerültek kiállításra egy, az épület padlásterének utólagos beépítésével kialakított teremben. A helyiség sajnos nem nyújtott ideális körülményeket a gyűjtemény tárolására. Idővel fűtési problémák, beázások jelentkeztek, amik a gyűjteményben folyó oktatási tevékenységet is ellehetetlenítették. A nehezen árnyékolható, rosszul szigetelő tetőablakok a preparátumok lassú állagromlásához vezettek.

 

Az egyetemünkön folyó infrastrukturális fejlesztések részeként 2012 során átadásra került a LIGNEUM látogatóközpont. Az épület egyik termében, helyet kapott a gerinces állattani gyűjtemény is. Az évszázados preparátumok így megfelelően szabályozott hő-, fény és páratartalom mellett kerülnek kiállításra. A gyűjtemény - a látogatóközpont többi bemutatótermével együtt - bárki számára megtekinthető.