A dél-dunántúli átalakító üzemmódban kezelt bükkösök erdőnevelési modellezése


Az átalakító üzemmódban a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást, a folyamatos erdőborítást kell szolgálnia. A vegyes korú és szerkezetű szálalóerdő mielőbbi eléréséhez a sematikus erdőnevelési modellek alkalmazása helyett általában elnyújtott csoportos felújításokat, szálalóvágásokat, minőségi csoportos és célátmérős gyérítéseket végeznek. A fahasználati módok közül a szálalás és a készletgondozó fahasználat kivételével mindegyik tervezhető.

 

Az aktuális erdőtörvény megjelenését követően a Mecsekerdő Zrt. 3247 hektáron kezdte meg az átalakító üzemmódban való gazdálkodást. Ezen állományokból 1242 hektár bükkös, mely az átalakító üzemmódú területek 38,25%-a, fatérfogat arányában 40,05%-ot tesz ki.
A terület sajátosságai nagyban befolyásolják a gazdálkodás módját és eredményességét.

 

A mecseki bükkösök (Helleboro odori-Fagetum) jellegzetessége, hogy a bükk számára valamivel kedvezőtlenebb területeken alakultak ki, mint hazánk más középhegységi bükkösei. Az ezüst hárs ezeken a területeken termőhelyi optimumán van, és komoly vetélytársa a főfafajnak már a felújulási fázistól kezdődően.

 

A Mecsekerdő Zrt. területén található bükkösök átalakító üzemmódú erdőkezelése, az ezt megalapozó erdőnevelési modellek megalkotása – különösen a prognosztizált klímaváltozás tükrében – mind az erdőgazdálkodó, mind a természetvédelem számára kulcsfontosságú.
A kutatás célja olyan erdőnevelési modellek megalkotása, amelyek a gyakorlat számára hasznosíthatóak, és az átalakítás kezdőpontját veszik kiindulási alapul. Mivel a vizsgálandó területeken a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett a faanyagnyerés is kulcsfontosságú, ezért a tervezhetőség érdekében a gazdálkodás ökonómiai vonatkozásait is szem előtt kell tartani.

 

A vizsgálattal az alábbi kérdésekre keressük a választ:

  • Mennyiben befolyásolja a kiinduló állomány kora és szerkezete az átalakítás várható sikerességét és időtartamát?
  • Milyen a várható állományok összetétele?
  • Melyek azok az erdőnevelési eljárások, amelyek egyes fajok elegyarányára kedvező hatással bírnak?
  • Az átalakítás során melyek az erdőben elvégzendő munkák, és ezekhez mekkora munkaerő szükséges?
  • Milyen költségek terhelik az átalakítást

 

A téma Molnár Dénes doktori kutatásának tárgya Intézetünkben.