Taplógombák rovarközösségeinek vizsgálata

Andrési Réka doktori kutatásának témája.

Témavezető: Dr. Tuba Katalin




Elöregedett Fomes fomentarius

Napjainkban, az erdőkben a holtfa szerepe, valamint a holtfához kapcsolódó kutatások fellendülése tapasztalható. A holtfa számos növény- és rovar- együttesének ad élőhelyet. A holtfát lebontó rovarok mellett felértékelődik a holtfát lebontó gombák, valamint az ezeket lebontó rovarok szerepe is, amelyekről ma még nagyon kevés ismerettel rendelkezünk.

Ennek az összetett kapcsolatrendszernek meghatározó tagjai a gombák, ezen belül is a taplógombák, melyek néhány viszonylag jól körülhatárolható családba tartoznak. Az erdőben zajló lebontó folyamatok jelentős része közvetve vagy közvetlenül a taplók tevékenységéhez kötődik. Mind a mellett a táplálékláncon belül a taplók számos rovarfajnak nyújtanak táplálékforrást, búvóhelyet. A taplókhoz köthető rovarcsoportok a rejtett életmódjuk miatt kevésbé kutatott területnek számítanak.

Számos taplóban élő bogárfaj magyarországi előfordulása, életmódja, feltáratlan, illetve kevésbé ismert, e tudásanyag bővítése több szempontból is elengedhetetlen.

Taxonómiai szempontból fontos az egyes fajok elkülönítését szolgáló eljárások fejlesztése.




Laetiporus sulphureus


A kutatás céljai

  • Megállapítani, hogy melyik taplógombához milyen rovarfajok kötődnek.
  • Fontos kérdés, hogy melyik taplógombának van a leggazdagabb rovarközössége.
  • Végül igyekszünk feltárni, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel a fafaj-tapló és a gomba-rovar között.


Eredmények

Az egy éves termőtesteket tekintve feltűnően sok faj kelt ki a Trametes gibbosa mintákból. Legnagyobb egyedszámmal, 4966 egyeddel, a Cis boleti kelt ki az egy éves termőtestű taplókból. A többéves termőtesteket tekintve a legváltozatosabb életközössége a Fomes fomentariusnak volt, 16 bogárfajjal. A több éves termőtestű taplógombák esetén az Octotemnus glabriculus volt a leggyakoribb bogár, 3609 egyeddel.

A további kinevelt fajok közül négyet fényképen mutatok be:



Tritoma bipustulata 

Bolitophagus reitculatus 
 
 

Mycetophagus quadripustulatus 

Dacne bipustulata 

Ahol a minták nagyobb száma lehetővé tette az összehasonlítást, ott arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasonló gyűjtési helyek és idők esetén szorosabb kapcsolat, bizonyos hasonlóság fedezhető fel a taplókban kialakuló bogárközösségek között. Szorosabb összefüggés mutatkozott a taplók kora és a belőlük kikelt fajok, valamint a tapló és a bogárfaj, továbbá a tapló és maga a tápnövény faj között. Erre mutattak rá az elvégzett cluster-analízis eredményei is.
Diplomamunkámban ezekkel az alig ismert rovarokkal történt kutatások eredményét mutatom be, és egyúttal szeretném felhívni a figyelmet e csoport fontosságára.

A témát leszűkítve bogárközösségek vizsgálatára, a doktori kutatásaim során folytatom.

 

Andrési Réka